Válassza az Oldal lehetőséget

Nagyszombat és a Húsvéti vigília

Forrás: https://katolikus.hu

Nagyszombaton az esti vigília-szertartásával kezdetét veszi a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre.

Nagyszombaton „az Egyház Jézus sírja mellett virraszt”, a némaság tölti be a világot. Ebben a némaságban hangzik fel a Húsvéti Örömének és az éjszaka sötétjében gyullad fel a húsvéti gyertya fénye, amely hirdeti Isten győzelmét a halál felett, Krisztus feltámadását.

Húsvét éjszakáján, az Egyház talán legszebb ünneplése jeleníti meg számunkra a szent titkokat. A liturgia sötétben kezdődik, abban a sötétben, amely a világra borult Krisztus halála után. A húsvéti vigília szimbólumaiban megjelenik a fény és a sötét, a tűz és a víz, hogy együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált. A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. Ez a jelenlegi liturgikus rend a IV. századra vezethető vissza.

A húsvéti gyertya fénye Jézus Krisztus győzelmét jelzi, a feltámadását, amely belevilágít a templom sötétjébe és egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon. Az Egyház leggyönyörűbb éneke, az Exultet, a Húsvéti örömének után kezdődik az igeliturgia: az ószövetségi olvasmányok végigvezetnek minket az üdvösségtörténet nagy állomásain. Az utolsó olvasmány után felcsendül a Glória, Isten dicsőítése és „visszatérnek a harangok”, meghívva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére. A szentleckét (Róm 6,3–11) követően az ünnepélyes Alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki. Jézus feltámadását, az igazi örömhírt hirdeti az evangélium (Mt 28,1–10).

A prédikáció után elimádkozza az Egyház a mindenszentek litániáját, hiszen a keresztséggel az Egyház tagjává leszünk, amelyhez a szentek közössége is hozzátartozik. A húsvéti szertartás a keresztvíz megszentelésével folytatódik. A katolikus templomokban ősi hagyományt követve általában húsvét vigíliáján, a nagyszombati szertartás során szolgáltatják ki a keresztség szentségét a felnőtt korukban megtérteknek, vagyis ekkor fogadja őket tagjai közé az Egyház. Az Egyház akkor is szentel vizet, ha keresztelésre nem kerül sor: így lesz ez az idei évben is, mivel a járvány miatt az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció dekrétuma szerint a keresztség liturgiájánál csak a keresztségi fogadást újítjuk meg.

Ezt követően a szentmise a szokott rend szerint folytatódik. A liturgia ünnepi áldással ér véget, mivel a hagyományos húsvéti körmenet az idén elmarad.

Az elmúlt hetek a világban és hazánkban egyaránt arról szóltak, hogy „maradj otthon”, ami együtt járt a bezárkózással, a kapcsolatok leépülésével, a remények és a kilátások beszűkülésével. Mindezt liturgikusan szinte tökéletesen visszatükrözi a nagypénteki tragédiát követő nagyszombati csend. Keresztényként nemcsak reméljük, hanem szilárd hittel bízunk is abban, hogy húsvét ünnepén a Feltámadt Krisztus bennünket is megajándékoz az élet és az újrakezdés örömével.