Kedves Testvérek, az alább idemásolt gondolatok alapján úgy döntöttem, hogy– a szentmiséken és a keresztúton kívül egyelőre semmilyen közösségi összejövetelt nem tartunk meg egy darabig (gyerek és ifihittanok, bibliakör stb.).– továbbá kérem a fiatalabb hozzátartozókat, segítsenek az idősebb testvérekkel megértetni, hogy valóban ne jöjjenek vasárnap a szentmisére, hanem kövessék rádión vagy tévén. Maximum a hétköznapi misére jöjjenek, ahol kevesebben vagyunk! (mindezt még átírom a hirdetésekben is) Köszönöm a megértéseteket.Folytassuk a közös imát!

Áron atya

“Kedves Testvérek!
Szeretettel ajánlom plébániánk egyik orvos tagjának, dr. Jobbágyi Anna alábbi gondolatait figyelmetekbe, megfontolásra.
(A leírtak összecsengenek más itthoni és külföldön dolgozó orvosok megküldött véleményével.)

Orvosként növekvő aggodalommal figyelem, ami a világban a koronavírus kapcsán történik.

A vírus most van a lappangó, terjedő fázisában. Már sokan hordozhatják, terjeszthetik, tünet nélkül vagy olyan enyhébb tünetekkel, amiről még nem is gondolják, hogy ez a korona miatt van. De! Ez már lehet, hogy az.

Ha most nem állítjuk meg két-három hét után fog robbanni. Sok beteggel, súlyos tünetekkel. Ez történt Kínában, Olaszországban. Ezt ismerték fel Amerikában és szerte Europában is.

Ez nemcsak az én véleményem, hanem rengeteg orvosé, genetikusé és úgy látom a WHO-é is, és a vezető politikusoké is.

És az emberek közreműködése nélkül nincs az a jól szervezett egészségügy, vagy állami apparátus, ami ezt megállítsa.

Most már nem az a kérdés, hogy elkapjuk-e a koronavírust, hanem az, hogy mikor. Az a kérdés, hogy egyszerre lesz -e tízezer ember beteg, bedöntve ezzel az ország egészségügyi és gazdasági kapacitásait, vagy szép sorban.

Ha szép sorban leszünk betegek, akkor van esélyünk minél kisebb veszteségekkel átvészelni ezt az időszakot.

Ez a kérdés ezekben a hetekben dől el. Lassítani kell a vírus terjedését!

Most kellene mindenkinek a saját élete területén a lehetőségeihez képest maximálisan és radikálisan visszavenni mindenből. 

Csak akkor menni dolgozni, ha otthonról nem tud. Csak akkor vinni a gyereket közösségbe, ha muszáj. Kerülni a tömeget, a tömegközlekedést. A közösségi szórakozási lehetőségeket. Az utazást. A csoportos összejöveteleket. A tíz húsz fős összejöveteleket is. Mert nem tudjuk, hogy ki fertőz tünetmentesen és ki nem. Kinek veszélyes a köhögése, amit épp komolyan sem vesz és kinek nem.

Radikálisan csökkentenünk kell az emberi interakciókat.

Kérlek titeket vegyétek komolyan azokat a példátlan intézkedéseket, amelyek az elmúlt napokban születtek szerte Europában és lehetőségeitekhez mérten tegyetek rá egy lapáttal.

Ez az esélyünk.

Igen, mi, fiatalok nem vagyunk veszélyeztetett korcsoport. De a szüleink azok. A mellettünk élő idős szomszéd, az idősebb nevelők, pedagógusok, eladók, az egészségügyben végkimerülésig dolgozó orvos és nővér azok lesznek. Segítsük és védjük meg őket és azokat, akiknek muszáj dolgozni, hogy mi otthon maradhassunk! És amúgy azért a fiatalabbak sem kaptak írásos ígéretet arról, hogy nem lesz szükségük korházi kezelésre.

Maradjatok otthon és tanácsold ugyanezt másoknak is!

Hozzáteszem, hogy az imádság és a mások felé való áldozatkészség kiegészíti az elővigyázatosságot – gyakoroljátok bölcsen, hűséggel.

PAX!

fr.Zalán”